Kezdetnek egy kis bemutatkozás...

Három testvér közül én vagyok a legidősebb, ami igazán sanyarú sors. :) A legnagyobb gyerek mindig a példamutatásra, a jó tanulásra, a szófogadásra van ítélve... a kötelességtudat mindig is túltengett bennem, jónak lenni pedig nem mindig könnyű, ezért sok szabadidőm nem volt. Nincsenek emlékeim arról, hogy bármi kreatív dolgot csináltam volna az iskolai technika- és rajzórai feladatokon kívül. Szalvétát gyűjtöttem és rengeteget olvastam, de kreatív hobbim nem igazán volt, emiatt a kézügyességem sem lett elképesztő.

Aztán felnőttem, és minden hihetetlenül felgyorsult. 2004-ben, 18 évesen megismertem életem párját, 2008-ban elvégeztem a főiskolát, azonnal munkát kaptam, Budapestre költöztem, még az év augusztusában menyasszony lettem, és októberben össze is házasodtunk egy pici, 24 fős esküvő keretében. Egy pillanatra sem lassultak le az események, elkezdtünk lakást keresni, de kevés önerővel nem könnyű megfelelő otthont találni, úgyhogy eltartott egy jó ideig, végül 2009 augusztusában akadtunk rá az igazira, persze ahogy az a nagykönyvben is meg van írva, a sok-sok keresgélés után teljesen véletlenül bukkantam a hirdetésre. :) Kezdetét vette a lakásvásárlás és a hitelügyintézés miatti rohangálás, én közben új munkakört kaptam a munkahelyemen, 2009 novemberében pedig, öt évnyi albérlet után végre beköltöztünk a mi kicsit régi, kicsit panel, kicsit sok hitellel terhelt, de legalább saját lakásunkba. :)

Egy év alatt sikerült berendezni, már csak pár nem is annyira fontos apróság hiányzik, és nemrég hirtelen rámtört a felismerés, hogy kb. 6 éves korom óta most először nincsenek külső körülmények, amik kitöltik a szabadidőmet. Nincsenek vizsgák, nyelvórák, szakdolgozatírás, esküvő, lakáskeresés, költözés, bútorvásárlás... Most, 24 évesen újdonságként hatott az élmény, hogy életemben először nincsenek plusz feladatok, "csak" a munkámmal kell foglalkoznom. Heti 40 óra irodai munka mellett igényem lett egy hobbira, egy olyanra, amikor ténylegesen alkotok valamit, és úgy gondoltam, a próbálkozásaimat egy blogban fogom megosztani veletek. Képeket majd folyamatosan teszek fel, ahogy elkészül valami (remélem, lesznek olyanok, amiket meg is merek nektek mutatni).